Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

megkopott

Visszhangok keringenek az ólom bástya tetején, keringőt jár az elme és a szív. Serceg a vén fal mélyén a pillanat, gondolat pihen a lomb alatt. Remény lendül alvó helyzetéből, páncél teste harc hevétől megkopott.

Bla-bla...

A szerelem ereje

Gyötrő valóság izzasztja
féktelen szerelmem
selyemfonalát,
s mint varázsló
a bűvös szó nélkül,
úgy nem létezem én sem
Nélküled.

Végtelennek tűnő napok
érkeznek sorban,
s hiányod emészti
minden apró porcikámat.
Mint ember levegő nélkül,
úgy nem létezem én sem
Nélküled.

Mégis a legboldogabb
mosoly az enyém,
hiszen csak így lehet;
szerelmesnek lenni
egy életen át…
Így létezem én, együtt
Veled.

2008. 10. 08. Zsoltnak 💝

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések