megkopott
Visszhangok keringenek az ólom bástya tetején, keringőt jár az elme és a szív. Serceg a vén fal mélyén a pillanat, gondolat pihen a lomb alatt. Remény lendül alvó helyzetéből, páncél teste harc hevétől megkopott.
Keresés ebben a blogban
Tesztblog